2009. március 30., hétfő



A csevegő hölgytől, aki telefonálás közben egy egész lapot telefirkál, a férfiig, aki a sivatag közepén autóroncs darabokból dinoszauruszokat hegeszt össze - bármerre nézünk, mindenfelé az alkotásnak ezzel a titokzatos kényszerével találkozunk ....

Azért törekszünk az alkotásra a lélek kimondhatatlan mélységeinek teljes erejével, mert Isten, akinek képére teremtettünk, Művész. Mikor először találkozunk vele a Biblia lapjain, nem a világmindenség szigorú törvényhozójaként vagy ítélőbírájaként áll előttünk, hanem mint Teremtő. ....

Isten művész, Isten gyönyörű. Képmását beleszőtte életünk szövetébe, innen ered belső késztetésünk az alkotásra, olyan művek létrehozására, amelyek rajtunk túlmutatnak, s melyeket néha magunk sem értünk. Talán ennél is fontosabb, hogy elhívásunk - mely magában hordozza annak lehetőségét, hogy engedelmeskedjünk vagy ellenálljunk neki - arra szól, hogy kreatívitásunkkal mintegy válaszoljunk az ő szépségére.
(Michael Card: Homokfirkák)

1 megjegyzés: